Világszerte egyre gyorsabban terjednek a környezet hőjét maximálisan hasznosító energiatakarékos hűtési-fűtési megoldások. Ezek közé tartozik a gázmotoros hőszivattyú is, amely hatásfokát tekintve kiemelkedni látszik a „mezőnyből”. A rendszert már családi házaknál is alkalmazzák. Az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezményből eredő kötelezettségek teljesítéséhez újabb és újabb megoldásokat keresnek a mérnökök. Az egyezmény névadója, a japán Kiotó városa ebben példamutató is egyben, hiszen ott – csakúgy mint a szigetország legtöbb településén – több évtizede alkalmazzák azt a környezetkímélő és energiatakarékos klimatizálási megoldást, amely Magyarországon csak most indul hódító útjára.
A környezet – esetünkben a levegő – hőjét hasznosító gázmotoros hőszivattyúról van szó.
A gázmotoros hőszivattyúk működési elve megegyezik a már ismert hőszivattyús berendezésekével: a hűtőközeg hőt vesz fel a környezetből, ezt a kompresszor segítségével magasabb hőfokszintre emelik, így alkalmassá téve a hő bevezetését a fűtendő terekbe direkt elpárolgásos vagy vizes rendszereken keresztül.
A kompresszorok hajtását földgázzal vagy PB-gázzal üzemelő belsőégésű motorok végzik. Ezek felépítésüket tekintve hasonlítanak a gépkocsikba szerelt motorokhoz, ám maximális fordulatszámuk 2200/perc, és fejlesztésüknél az elsődleges szempont a hosszú, akár harmincéves élettartam és az alacsony emissziós értékek elérése volt – mondta lapunknak Szemerédi György, a rendszer magyarországi forgalmazását végző Laring Mérnöki Iroda igazgatója.
A fordulatszám rugalmas állításával a teljesítmény tág keretek – 4 és 100 százalék – között szabályozható. Az aktuális fordulatszámot mindig a helyiségekben megkívánt hőmérséklet határozza meg, s a rendszert számítógépes automatika vezérli. A japánok célja az volt, hogy az utolsó „csepp” energiát is hasznosítsa a rendszer. Ennek megfelelően a hőszivatytyúk fűtési üzemben a belsőégésű motor hűtővizének hőjét, s a kipufogógáz hulladékhőjét is hasznosítják, így az elektromos hőszivattyúkénál dinamikusabb és rugalmasabb fűtést biztosítva a felhasználónak.
Nyáron, amikor csak hűtésre használják a berendezést, a motor hűtővizét és a kipufogógáz hőjét egy beépített hőcserélő segítségével használati meleg víz előállítására használják.
Télen a melegvíz-szolgáltatáshoz egyelőre kiegészítő megoldásokat kell alkalmazni, ám a fűtési teljesítményt nem befolyásoló megoldás már közel van – hangsúlyozza Szemerédi György.
Az Laring Mérnöki Iroda a Toyota csoporthoz tartozó Aisin gázmotoros hőszivattyúk forgalmazását és telepítését kezdte meg az idén. Az érdeklődés egyre nagyobb a rendszer iránt, ezt elsősorban a költséghatékony működés és ennek következménye, a gyors megtérülés magyarázza. Nagy vonzerőt jelent, hogy az üzemeltetési költségek a hagyományos fűtési módokhoz képest a felére csökkenthetők, s a beruházás mintegy 20-50 százalékos többletköltsége 3-5 év alatt megtérül.
A Laring Mérnöki Iroda első nagy munkája a budaörsi CHS Hungary Kft. kereskedőház logisztikai bázisának hűtésének és fűtésének, továbbá melegvíz-ellátásának kialakítása volt. A húszezer négyzetméter összterületű bázis – amely raktárak mellett irodákat is magában foglal – klimatizálásához a levegő hőjét használják fel.
A modulrendszerű berendezést családi házaknál is használják: 2006 tavaszán áll üzembe az első gázmotoros hőszivattyú az országban, amely egy 450 m2-es családi ház hűtését, fűtését és melegvíz-ellátását fogja szolgálni.